Beltéri levegő okozta betegség Finnországban és a CIRS

A beltéri levegővel összefüggő tünetek (sisäilmaoireet) olyan tünetek, amelyeket az érintett egy adott épülethez köt, például az otthonához, az iskolához vagy a munkahelyéhez. Gyakori példák a légúti, szem- és bőrtünetek, a fejfájás és a fáradtság. Az okuk vagy az épülettel való kapcsolatuk nem mindig ismert [1].

Finnországban a „beltéri levegő okozta betegség” (sisäilmasairaus) és a „penészbetegség” (homesairaus) hétköznapi szavak, nem orvosi diagnózisok. A 2024-es finn kezelési ajánlás kimondja, hogy nincs külön „beltéri levegő okozta betegség” [1]. Szerinte a tünetek egyszerre sok tényezőből erednek. A nedvességkár főként a légutakra és az asztmára jelent kockázatot. A hosszan tartó, kiterjedt tüneteket nagyrészt funkcionális mechanizmusok magyarázzák [1].

A CIRS (krónikus gyulladásos válasz szindróma) más modell. Beázott, nedvességkárosodott épületeknek való kitettség utáni gyulladásos betegséget ír le, saját laboratóriumi vizsgálatokkal [2].

Akik Finnországban nedves vagy penészes épületben betegszenek meg, sokféle szót használnak: sisäilmasairaus (beltéri levegő okozta betegség), sisäilmaoireilu (beltéri levegővel összefüggő tünetek), homesairaus (penészbetegség), ympäristöherkkyys (környezeti érzékenység) és kemikaaliherkkyys (vegyszerérzékenység, MCS). Ezek közül csak egy olyan orvosi fogalom, amelynek saját diagnosztikai kódja van. Ez a cikk elmagyarázza az egyes fogalmakat, azt, amit a finn orvoslás most mond, miben különbözik a CIRS, és mit tehet, ha az otthonára vagy a munkahelyére gyanakszik.

Mit jelent a sisäilmasairaus, a homesairaus és a többi fogalom?

A hétköznapi beszédben a szavak átfedik egymást, de az orvosok számára mást jelentenek.

Fogalom (finnül)	Amit az emberek általában értenek alatta	Státusza a finn orvoslásban
Beltéri levegő okozta betegség (sisäilmasairaus)	„Megbetegedtem egy épület levegőjétől”	Nem diagnózis. A 2024-es ajánlás szerint nincs külön beltéri levegő okozta betegség [1].
Beltéri levegővel összefüggő tünetek (sisäilmaoireilu, sisäilmaoire)	Egy adott épületben jelentkező tünetek	A hivatalos fogalom: olyan tünet, amelyet az érintett egy épülethez köt, ismert ok vagy igazolt ok-okozati kapcsolat nélkül [1].
Penészbetegség (homesairaus, „penészes ház betegség”)	Penészes otthon, iskola vagy munkahely okozta betegség	Nem diagnózis. A 2017-es Current Care irányelv kimondta, hogy nincs körülhatárolt „penészes ház betegség”; a nedvességkár a légúti tünetek és az asztma egyik kockázati tényezője [3].
Környezeti érzékenység (ympäristöherkkyys)	Reakció szagokra, vegyszerekre, penészre vagy elektromosságra, amelyeket mások elviselnek	Elismert állapot, funkcionális zavarként besorolva. Finnországban az R68.81 tünetkódot használják, ha a kritériumok teljesülnek, és a funkcionális korlátozottság jelentős [1].
Vegyszerérzékenység, MCS (kemikaaliherkkyys)	Parfümök, tisztítószerek vagy kipufogógázok okozta tünetek	A finn irányelvek nem külön betegségként kezelik, hanem a környezeti érzékenység egyik formájaként [1].
CIRS	Beázott épületnek való kitettség utáni, több szervrendszert érintő gyulladásos betegség	Nem része a finn irányelveknek. Főként Dr. Ritchie Shoemaker csoportja írta le és vizsgálta [2, 4].

Az MCS (többszörös vegyszerérzékenység) fogalma egy 1999-es konszenzusos definícióból származik [5]. Olyan krónikus állapotot ír le, amelyben:

• a tünetek ugyanúgy visszatérnek sok, egymással össze nem függő vegyszer alacsony szintű expozíciójára
• a tünetek több szervrendszert érintenek
• a tünetek javulnak, ha a kiváltó okokat megszüntetik

Hogyan látja a finn orvoslás a beltéri levegővel összefüggő tüneteket?

Finnország fő útmutatója 2024-ben megváltozott. A régi irányelv a Current Care-től (Käypä hoito) származott, amely Finnország nemzeti klinikai irányelvrendszere, és amelyet a Duodecim Finn Orvostársaság ír. A címe Kosteus- ja homevaurioista oireileva potilas („A nedvesség- és penészkár miatt tünetes beteg”) volt.

Az új ajánlást a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által létrehozott munkacsoport írta. A csoportban kutatók, klinikusok, betegképviselők és társadalombiztosítási szakértők voltak [1].

Mit mond a 2024-es ajánlás?

Fő álláspontjai, korrekten összefoglalva:

• A tünetek gyakoriak, és általában enyhék. Egy 2022–2023-as felmérés a munkahelyi, beltéri levegővel összefüggő tünetekről kérdezett az elmúlt évre vonatkozóan. A munkaképes korú nők körülbelül 16%-a (minden hatodik) és a férfiak 8%-a (minden tizenkettedik) számolt be ilyenekről. Otthon ez az arány körülbelül 4–5%, vagyis 20–25 emberből egy volt [1].
• Sok tényező hat egyszerre. Háromféle tényező befolyásolja, hogy megjelennek-e, megmaradnak-e és rosszabbodnak-e a tünetek [1]:
  • az épület: szellőzés, hőmérséklet, száraz levegő, nedvességkár, por
  • az ember: egészség, stressz, alvás
  • a közösség: a munkahelyi közösség, az aggodalom, a média
• A nedvességkár valódi kockázat, főként a légutakra. A beltéri levegővel érintkező nedvességkárosodott épület a légúti tünetek kockázati tényezője. Az asztma kialakulásának vagy rosszabbodásának is kockázati tényezője [1]. Az ajánlás szerint az általános tünetekre, például a fáradtságra gyengébbek a bizonyítékok [1]. Azt is megjegyzi, hogy a beázott épületekben mért mikotoxin- (penészméreg-) szintek a toxikológiai biztonsági határértékek alatt vannak [1].
• A hosszan tartó tünetek nagy részét funkcionális mechanizmusok magyarázzák. A „funkcionális” (toiminnallinen) azt jelenti, hogy az idegrendszer és a stresszrendszer érzékennyé vált. A hétköznapi érzetek ekkor erősebbnek tűnnek, és a tünetek önmagukat tartják fenn. Az ajánlás egy kontinuumot ír le. A funkcionális mechanizmusok már az enyhe tünetekben is szerepet játszhatnak, a legsúlyosabb esetekben pedig uralkodóvá válhatnak [1].
• A környezeti érzékenység gyűjtőfogalom. A jelenlegi orvosi felfogás szerint nincs külön „elektromos”, „vegyszer-” vagy „beltérilevegő-” érzékenység. Egyetlen környezeti érzékenység létezik. Becslések szerint a finnek kevesebb mint 0,2%-át, 1000-ből kevesebb mint 2 embert érint [1].

Mi az, ami a vitában könnyen elsikkad?

Először: az ajánlás kimondja, hogy még a súlyos funkcionális, beltéri levegővel összefüggő tünetek sem mentális zavarok, és nem is mentális zavar okozza őket [1].

Másodszor: ragaszkodik ahhoz, hogy a beteget figyelmesen meghallgassák, elegendő időt kapjon, és támogatást kapjon, akár születik diagnózis, akár nem [1].

A kezelés az ajánlás szerint [1]:

• bármely diagnosztizált betegség, például az asztma kezelése a szokásos irányelvek szerint
• a mindennapi működőképesség támogatása
• környezeti érzékenységre utaló tünetek esetén olyan megközelítések, mint a testi tünetekre irányuló internetes terápia, a pszichofizikai fizioterápia (amely a testtel és a lélekkel egyaránt foglalkozik) vagy a viselkedésterápia

Az ajánlás azt is kéri, hogy az épületben talált hibákat haladéktalanul javítsák ki. Megjegyzi, hogy az úgynevezett „extratiszta” szobákra nincs kutatási bizonyíték [1].

Nem mindenki értett egyet. A nyilvános véleményezésben szakszervezetek és magánszemélyek bírálták a tervezetet, mert a funkcionális zavarokat hangsúlyozza, és lekicsinyli az egészségkárosodást. Egyes kutatóintézetek az ellenkezőjével érveltek [6].

Miben különbözik a CIRS?

A CIRS Ritchie Shoemaker amerikai orvos által kidolgozott modell. Így néz ki:

A kezelés az expozíció megszüntetésével kezdődik, és a lépésenként haladó Shoemaker-protokollal folytatódik [2].

A két nézet tehát abban különbözik, mit gondol a háttérben zajló folyamatról. A finn ajánlás sok okból eredő tünetképet ír le. A hosszan tartó tüneteknél az agy fenyegetés- és stresszrendszerei játszanak központi szerepet. A CIRS egy specifikus gyulladásos betegséget ír le az exponált emberek egy alcsoportjában. Shoemaker csoportja szerint ez specifikus vizsgálatokkal azonosítható [2].

Van hasonló vita Finnországban?

Igen. Két finn javaslat a CIRS-hez hasonló irányba mutat:

• Valtonen, 2017. Ville Valtonen helsinki infektológus klinikai kritériumokat javasolt egy „nedvesség- és penész-túlérzékenységi szindrómára”. A kritériumok az expozíciós kórelőzmény, a gyakori fertőzések, az épülethez kötött tünetek, a vegyszerérzékenység és az illatérzékenység voltak [7].
• Kórházi dolgozók, 2020. Egy kérdőíves vizsgálatban egy nedvességkárosodott finn kórház ápolói és szülésznői sokkal gyakrabban számoltak be fáradtságról, agyködről és vegyszerérzékenységről, mint egy összehasonlító csoport [8].

Egyik javaslatot sem vették át a finn ajánlásba. A kérdőíves vizsgálat kicsi volt, és a résztvevők saját beszámolóin alapult.

Miben ért egyet és miben tér el a finn irányelv és a CIRS-modell?

Kérdés	Finn ajánlás (2024)	CIRS-modell (Shoemaker)
Létezik specifikus betegség?	Nincs külön beltéri levegő okozta betegség; a környezeti érzékenység funkcionális zavar [1]	Igen, a CIRS, egy genetikailag fogékony alcsoportban [2]
Árthat-e a nedvességkár az egészségnek?	Igen, főként a légutaknak és asztmában [1]	Igen, és fogékony embereknél az egész szervezetnek [2]
Miért folytatódnak a tünetek az épület elhagyása után?	Az ideg- és stresszrendszer érzékenyebbé válása, aggodalom, elkerülés [1, 16]	Tartós gyulladás; az alacsony szintű újbóli expozíció fenntartja [2]
Ki tudják-e mutatni a vizsgálatok az okot?	Egyetlen laborvizsgálat sem tudja a tüneteket egy épülethez kötni [1, 3]	A VCS és a vérmarkerek alátámasztják a diagnózist [2]
Javítani kell az épületet?	Igen, a hibákat haladéktalanul ki kell javítani [1]	Igen, az expozíció megszüntetése az első lépés [2]
Elkerülés	A hosszú távú elkerülés beszűkítheti az életet, és fenntarthatja a tüneteket [1, 10]	A beázott épületek szigorú elkerülése elengedhetetlen [2]
Kezelés	Szokásos ellátás a diagnosztizált betegségekre, a működőképesség támogatása, pszichológiai és fizikai rehabilitáció [1]	Lépésenként haladó Shoemaker-protokoll [2]

Több dologban értenek egyet, mint amit a nyilvános vita sugall. A nedvességkárt ki kell javítani. A tünetek valódiak. A beteg megérdemli, hogy meghallgassák. A más betegségeket ki kell zárni.

Főként három dologban térnek el: mi tartja fenn a hosszan tartó tüneteket, segíthetnek-e a laborvizsgálatok, és segít vagy árt-e az elkerülés.

Mit tegyek, ha az otthonomra vagy a munkahelyemre gyanakszom?

Kinek jelentsem az épületet?

• Munkahely vagy iskola: jelentse a munkáltatójának, például a felettesének vagy a munkavédelmi képviselőnek. A foglalkozás-egészségügy felméri, mit jelentenek az épület körülményei a munkavállalók egészségére, ideális esetben egy munkahelyi beltérilevegő-csoporttal (sisäilmastoryhmä) együtt. A helyiségek használatáról a munkáltató dönt [1, 11].
• Otthon: először a házkezelőhöz vagy a tulajdonoshoz forduljon. Ők felelnek a probléma kivizsgálásáért és megszüntetéséért. Ha semmi sem történik, forduljon az önkormányzat környezet-egészségügyi szolgálatához, a helyi egészségvédelmi hatósághoz [12]. A finn lakásegészségügyi rendelet szerint a ki nem javított nedvességkár és mikrobanövekedés, amelynek a lakók ki lehetnek téve, meghaladja a beavatkozási határt [1, 13]. A beavatkozási határ az a szint, amelynél a rendelet intézkedéseket ír elő. Bővebben: nedvességkárról szóló útmutatónk.

Mi van, ha CIRS-re is gyanakszom?

A CIRS kivizsgálása magában foglalja az expozíciós kórelőzményt, a VCS-tesztet és olyan vérvizsgálatokat, mint az MSH, az MMP-9, a TGF-β1 és a C4a. Ezek a vizsgálatok nem részei a finn ajánlásnak. Ezért valószínűleg a CIRS-t ismerő orvosra lesz szüksége. Finn oldalunkon megtalálható a CIRS-t ismerő finnországi orvosok listája (finnül).

A sikertelen VCS-teszt ok a további vizsgálatra, nem diagnózis.

A nedves épületekhez leggyakrabban kötött tünetekről lásd: a nedvességkár tünetei. Egy másik, fáradtságot és agyködöt okozó betegséggel való összehasonlításért lásd: CIRS és ME/CFS.

Mennyire erősek a bizonyítékok?

• Jól kutatott Nedvességkár és légutak. Független áttekintések alátámasztják a nedves, penészes épületek, valamint a légúti tünetek és az asztma közötti összefüggést [14]. A kép azonban még itt sem egyszerű. Egy 30 418 iskolás diákot követő 2025-ös finn vizsgálat nem talált összefüggést az iskolákban szemlével igazolt penészkár és az újonnan kialakuló asztma között [15].
• A környezeti érzékenység mint funkcionális zavar. Finn és svéd populációs és klinikai vizsgálatok alátámasztják ezt a nézetet [9, 10]. Ugyanígy a lehetséges mechanizmusok, például a neurogén (idegek által elindított) gyulladás és az érzékennyé válás áttekintése is [16]. Ezek a vizsgálatok nem találtak toxikus magyarázatot. De nem bizonyíthatják, hogy nincs biológiai ok. Maga az ajánlás is kimondja, hogy hiányoznak a megbízható biomarkerek (a szervezetben mérhető jelek) [1].
• Előzetes kutatás A hosszan tartó, beltéri levegővel összefüggő tünetek kezelése. A bizonyítékok minden oldalon korlátozottak. Egy finn randomizált vizsgálat a kognitív viselkedésterápiát és a pszichoedukációt (tájékoztatást arról, hogyan alakulnak ki a tünetek) tesztelte. Randomizált vizsgálatban a véletlen dönti el, ki milyen kezelést kap. Ez a vizsgálat nem ért el egyértelmű hatást a fő kimenetelére, és kisebb lett a tervezettnél [17]. Az ajánlás további kutatást sürget a rehabilitációról [1].
• Előzetes kutatás CIRS. A diagnosztikai kritériumok, a vizsgálatok és a kezelési protokoll szinte teljes egészében Dr. Shoemaker csoportjától és a módszereit alkalmazó klinikusoktól származnak [2, 4]. CIRS-szel foglalkozó klinikusok egy 2024-es áttekintése 13 közölt cikket talált a CIRS kezeléséről. Ezek közül tizenegy a Shoemaker-protokollról szólt [18]. Nagy, független vizsgálatok hiányoznak. A CIRS-re emlékeztető finn eredmények kis vizsgálatokból származnak [7, 8].

Az őszinte összegzés: mindkét modell valódi szenvedést ír le, és egyiké sem a végső szó. Az első lépések ugyanazok. Javíttassa ki az épületet, zárassa ki a más betegségeket, és keressen tovább segítséget. Hogy ez hogyan alakult az oldal alapítójánál, azt Joel CIRS-történetében olvashatja el.

Ne feledje

Ellenőrizze magát: El tudja magyarázni a fő különbséget a „funkcionális” és a CIRS-magyarázat között az épület elhagyása után is folytatódó tünetekre?

Hogyan tovább?

• Olvassa el, mi a CIRS.
• Olvassa el, hogyan diagnosztizálják a CIRS-t.
• Olvassa el a nedvességkárról szóló útmutatónkat.

Források

1. Sisäilma ja terveys: potilaiden diagnosointi, hoito ja kuntoutus -työryhmä (Ministry of Social Affairs and Health). Sisäilmaan liittyvän oireilun ja sairastumisen hoitosuositus [Treatment recommendation for indoor-air-related symptoms and illness]. Terveysportti, Duodecim; 22 March 2024. Terveysportti
2. Shoemaker R, Johnson K, Jim L, et al. Diagnostic process for chronic inflammatory response syndrome (CIRS): a consensus statement report of the Consensus Committee of Surviving Mold. Internal Medicine Review. 2018;4(5):1–47. PDF
3. Finnish Medical Society Duodecim. Kosteus- ja homevaurioista oireileva potilas [The patient with symptoms from moisture and mould damage]. Current Care Guideline, 25 January 2017 (no longer maintained; archived version). Käypä hoito
4. Shoemaker RC, House DE. Sick building syndrome (SBS) and exposure to water-damaged buildings: time series study, clinical trial and mechanisms. Neurotoxicol Teratol. 2006;28(5):573–588. PubMed
5. Multiple chemical sensitivity: a 1999 consensus. Arch Environ Health. 1999;54(3):147–149. PubMed
6. Ministry of Social Affairs and Health. Lausuntoyhteenveto: Sisäilmaan liittyvän oireilun ja sairastumisen hoitosuositus [Summary of consultation responses]. VN/18878/2022-STM-36; 19 February 2024. PDF
7. Valtonen V. Clinical diagnosis of the dampness and mold hypersensitivity syndrome: review of the literature and suggested diagnostic criteria. Front Immunol. 2017;8:951. PubMed
8. Hyvönen S, Lohi J, Tuuminen T. Moist and mold exposure is associated with high prevalence of neurological symptoms and MCS in a Finnish hospital workers cohort. Saf Health Work. 2020;11(2):173–177. PubMed
9. Karvala K, Sainio M, Palmquist E, Claeson AS, Nyback MH, Nordin S. Building-related environmental intolerance and associated health in the general population. Int J Environ Res Public Health. 2018;15(9):2047. PubMed
10. Vuokko A, Karvala K, Suojalehto H, et al. Clinical characteristics of disability in patients with indoor air-related environmental intolerance. Saf Health Work. 2019;10(3):362–369. PubMed
11. Finnish Institute of Occupational Health. Sisäilma, terveys ja oireilu [Indoor air, health and symptoms]. Accessed 2 October 2026. ttl.fi
12. City of Helsinki. Asunnon terveyshaitan selvittäminen [Investigating a health hazard in your home]. Accessed 2 October 2026. hel.fi
13. Decree of the Ministry of Social Affairs and Health on health-related conditions of housing and other residential buildings and qualification requirements for third-party experts (545/2015). Finlex
14. Mendell MJ, Mirer AG, Cheung K, Tong M, Douwes J. Respiratory and allergic health effects of dampness, mold, and dampness-related agents: a review of the epidemiologic evidence. Environ Health Perspect. 2011;119(6):748–756. PubMed
15. Pekkanen J, Täubel M, Lehtimäki L, Marttila T, Karvonen AM. Inspection confirmed mold damage in schools and new use of drugs for airway obstruction: a cohort study. PLoS One. 2025;20(10):e0333486. PubMed
16. Nordin S. Mechanisms underlying nontoxic indoor air health problems: a review. Int J Hyg Environ Health. 2020;226:113489. PubMed
17. Selinheimo S, Vuokko A, Hublin C, et al. Psychosocial treatments for employees with non-specific and persistent physical symptoms associated with indoor air: a randomised controlled trial with a one-year follow-up. J Psychosom Res. 2020;131:109962. PubMed
18. Dooley M, Vukelic A, Jim L. Chronic inflammatory response syndrome: a review of the evidence of clinical efficacy of treatment. Ann Med Surg (Lond). 2024;86(12):7248–7254. PubMed

Kérjük, vegye figyelembe: ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy kezelést. Ha tartós tünetei vannak, forduljon egészségügyi szakemberhez.